I.  FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK

 

I.1.  A Szabályzat célja

 

A REHAB-XVI,Kft (a továbbiakban: Társaság) Belső Visszaélés-bejelentési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) célja a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentésének és kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében kommunikációs csatorna és eljárásrend működtetése, továbbá azon belső szabályok megállapítása és intézkedések megalapozása, amelyek egyrészt biztosítják a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést, másrészt megerősíthetik az etikus vállalati kultúrát, a vállalat kontrollkörnyezetét, és a kontrollok működésének hatékonyságát, segítséget nyújthatnak továbbá a jogsértések, visszaélések és egyéb magatartási normák megsértésének feltárásában, illetve javíthatják a Társaság külső és belső megítélését is, azáltal, hogy a Társaság elkötelezettséget mutat az etikus működés iránt.

I.2.  A Szabályzat hatálya

I.2.1.  Tárgyi hatály

 

E Szabályzat hatálya jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt tartalmazó bejelentésre terjed ki. A bejelentések és azok kivizsgálása során a Társaság tudomására jutott, természetes személyre vonatkozó személyes adatok Társaság általi kezelését a Társaság Adatkezelési Szabályzata szabályozza

 

I.2.2.  Személyi hatály

 

I.2.2.1.   Jelen Szabályzat hatálya kiterjed a REHAB-XVI.Kft valamennyi szervezeti egységére.

I.2.2.2.   A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet a Társaság által foglalkoztatott, beleértve azt is, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya korábban megszűnt, vagy aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

 

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet továbbá:

a)  az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll,

b)  a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

c)  a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

d)  a Társasággal az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

e) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

 

I.3.  Irányadó jogszabályok

 

 

A Társaságnak a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése során különösen az alábbi jogszabályokban foglalt előírásoknak kell megfelelően eljárnia, a jelen Szabályzatban foglaltak szerint:

-    2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

-    2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról (a továbbiakban új Panasztörvény),

-    az európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

I.4.  Fogalom-meghatározások

 

E Szabályzat alkalmazásában irányadó fogalom-meghatározásokat az új Panasztörvény 16.§-a tartalmazza, melynek értelmében:

„foglalkoztatásra irányuló jogviszony”: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi;

„foglalkoztató”: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat;

 

„foglalkoztatott”: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

 

II.  FEJEZET

A VISSZAÉLÉSEK BEJELENTÉSE

 

 

II.1.  A bejelentések megtételének módja

A bejelentés írásban tehető meg.

A bejelentés megtételére az alábbi kommunikációs csatornák állnak rendelkezésre:

a)       Postai úton: az írásbeli bejelentés megtehető levél formájában a REHAB-XVI Kft címére (1161 Budapest, Pálya u.48 sz.) Siklósi Attila részére. A borítékon javasoljuk feltüntetni a „BIZALMAS” és a „BEJELENTÉS” megjelöléseket.

b)       Elektronikus úton: az írásbeli bejelentés megtehető elektronikus levél formájában a

bejelent@rehab16.t-online.hu e- mail címre. A tárgy mezőben javasoljuk feltüntetni a

„BIZALMAS” megjelölést.

A Társaság a nem a fenti e-mail címre érkezett bejelentéseket is kivizsgálja, ez esetben ugyanakkor nem tudja garantálni azt, hogy a bejelentésben foglaltakat csak a bejelentés kivizsgálására kijelölt személyek láthassák.

 

 

A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét, lakcímét és elérhetőségét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó képviselőjének nevét, elérhetőségét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.

A bejelentések fogadását és annak kivizsgálását Siklósi Attila látja el.

II.1.1.   Írásbeli bejelentés

 

Az írásbeli bejelentést a fentiek szerint, postai úton vagy elektronikus üzenetben lehet megtenni.

A postai vagy elektronikus úton megtett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről a bejelentő visszaigazolást kap. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

II.2.  Kivizsgálás mellőzése

 

A bejelentést kivizsgáló mérlegelheti a bejelentés vizsgálatát, melynek eredményeként mellőzhetik

kivizsgálást az alábbi esetekben:

 

a)  a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg (pl. anonim vagy álnéven tett bejelentés),

b)  a bejelentést nem a Szabályzatban meghatározott, erre jogosult személy tette meg,

c)  a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés, illetve

d)   a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes vagy jogi személy jogainak korlátozásával nem állna arányban.

 

A bejelentést kivizsgáló a bejelentés kivizsgálásának mellőzéséről és a mellőzés indokáról a bejelentőt

írásban tájékoztatja (amennyiben a bejelentés nem anonim).

 

III.  FEJEZET

A BEJELENTÉSEK KIVIZSGÁLÁSA

 

 

III.1.  A Belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését a Társaságnál Siklósi Attila képviseli.

III.2.    A bejelentések kivizsgálásának menete, határidők:

 

 

A bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosulton kívül más nem ismerheti meg. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatása meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

 

 

Az eljárás során tanúkat hallgathatók meg, illetve bizonyítékokat kérhet be (pl. levelezést,

szerződéseket, más okiratot stb.) a Társaság bármely munkavállalójától.

 

A vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatja meg a Társaság egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket.

 

 

A vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc (30) napon belül kell kivizsgálni. Különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett, a vizsgálat időtartama meghaladhatja a 30 napot. A határidő hosszabbítás indokait megfelelően dokumentálni kell: a bejelentőt ebben az esetben tájékoztatni kell a

kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól. A vizsgáló legfeljebb három hónap alatt köteles a vizsgálatot elvégezni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentőnek a kivizsgálás eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről vagy a kivizsgálás mellőzéséről szóló tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három (3) hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a vizsgáló kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

 

A bejelentés nyomán indult eljárásban a tisztességes eljárás követelményének kell érvényesülnie. Ennek során a bejelentésben érintett személyeket, pozíciójuktól függetlenül azonos bánásmódban kell részesíteni.

 

A vizsgáló a vizsgálatot követően jelentést készít, amelyben összefoglalja megállapításait, valamint, ha a bejelentésben foglaltakat megalapozottnak ítéli, intézkedési tervet határoz meg annak érdekében, hogy a jövőben a szabályok hasonló megsértését vagy visszaélést el lehessen kerülni, továbbá szükség esetén a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével javaslatot fogalmaz meg a szankcionálásra a visszaélést elkövető alkalmazottakkal szemben. A javaslat figyelmeztetés, illetve egyéb, a munkaszerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezmény lehet, vagy a javaslat a – jogsértés súlyától függően – munkaviszony felmondással vagy azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére is irányulhat.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Amennyiben a vizsgálat során az ügyvezető büntetőeljárás kezdeményezésének indokoltságát észleli, feljelentést tehet az illetékes hatóságnál. Amennyiben a bejelentésben foglaltak alapján hatósági eljárásnak van helye, értesítheti a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot.

A vizsgáló a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, valamint a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az értesítés postai úton történik, amennyiben a bejelentő megadta bejelentésében a postai címét. (Amennyiben bejelentésével kapcsolatban a bejelentő e-mailen kér visszajelzést, úgy az írásbeli értesítés ennek figyelembevételével történik.)

 

IV.  FEJEZET

A VISSZAÉLÉST BEJELENTŐK VÉDELME

 

A Társaság a bejelentőt – amennyiben a bejelentés megtétele jogszerű és nem anonim módon került megtételre – védelemben részesíti és biztosítja, hogy a bejelentőt semmiféle retorzió, hátrány, egyéb negatív következmény a bejelentés megtétele kapcsán nem érheti (ide nem értve azt az esetet, amikor a bejelentő a bejelentés során rosszhiszeműen és szándékosan valótlan információt közöl, vagy való tényt hamis színben tüntet fel).

 

A bejelentés megtétele az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén jogszerű:

a)     a bejelentő a bejelentését a Szabályzatban meghatározott visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül, a Szabályzatban meghatározott szabályok szerint tette meg,

b)      a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és

c)    a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

 

A bejelentőt megillető védelem abban az esetben is fennáll, ha a bejelentő jóhiszemű bejelentése nyomán indult vizsgálat során a bejelentést kivizsgálók a bejelentés megalapozatlanságát állapítják meg.

 

A bejelentőt a fentiek szerinti védelem kizárólag akkor illeti meg, ha a) a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ az új Panasztörvény 1. mellékletében, illetve a 2. mellékletében szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való